Travels

5 nap Portugáliában (1. Rész)

Az ötlet erre az utazásra még akkor jött amikor au-pair voltam. A család akinél voltam tervezték, hogy elutaznak a tavaszi szünetben (április végén) amikor a gyerekeknek nincs suli és gondoltuk úgyis hosszú hétvége lesz, pont amikor a párom szülinapja, így mi lenne ha kihasználnánk az alkalmat és mi is elutaznánk. Nézegettünk repjegyeket, próbáltunk olcsót találni de így az utolsó egy-két hétben lehetetlen volt. Amit találtunk az nem éri meg pár napra, mert ha oda elmennénk akkor legalább egy hetet töltenénk el. Gondolkodtunk Mallorcán, Gran Canarián vagy valamelyik spanyolországi tengerparti területen mert az “közel” van Madridból és olcsóbb is mint ha pl. Budapestről mennénk. De még annyira nem volt jó idő a strandoláshoz, illetve ott is több időt szerettem volna tölteni ha eljutok, (Fuerteventura és Lanzarote az egyik álmom, a bakancslistám elején szerepel, hiszen gyönyörű tájjal, vulkánokkal és strandokkal rendelkező szigetek!) így próbáltunk egy olyan helyet keresni ami inkább város de kicsit érdekesebb. Így lett a kiválasztott Portugália- Lisszabon, április 30-tól május 5-ig hiszen közel van, nem kell repjegyet fizetni, mert lehet busszal is menni. Az elején szkeptikus voltam, hiszen a párom már járt itt egy barátjával, és ez az ő szülinapja, nem akartam elrontani, hogy olyan helyre megyünk, ahol ő már volt, mert talán unalmas lesz neki. De ő ragaszkodott hozzá, mert tudta, hogy én még nem voltam, és azt mondta ezúttal amúgy is más lesz mert velem lesznek emlékei itt, és olyan helyekre is elmegyünk majd ahol még nem volt, így neki is új lesz egy kicsit. 🙂 Így megegyeztünk. Irány Portugália!

Éjszakai buszjegyet vettünk az ALSA járatára, hogy ne pazaroljuk utazással az értékes időnket nappal. Olcsóbban is jöttünk ki így, bár az élmény nem volt olyan jó persze. Nem sokat aludtunk, bár a busz kényelmes (lett volna), ha az előttünk ülő pár nem dönti hátra nagyon a támláját, annak ellenére, hogy megkértük őket, hogy döntsék legalább egy kicsit vissza mert nem férünk el. Hiába, 20 perc múlva újra megcsinálták. Ez van. 🙂 Amúgy volt kijelző is a székek háttámláján, csomó filmmel és zenével. (Mondjuk mind spanyol volt, de nagyjából meg lehet érteni főleg, ha valaki alapszinten azért tud spanyolul), így amikor a Star Wars újabb részét néztem azért az jó volt mert amúgy is láttam már és nem a nyelvezet a lényeg hanem a látvány. 🙂


Első nap, és a szállás:

Aznap reggel 8 körül értünk Lisszabonba, de csak 3-tól lehetett elfoglalni a szállást, ami a busz pályaudvartól kb. 40 percre volt. 20 perc metróval és 20 perc séta, nem volt vészes. A recepción beszéltek angolul, kedvesek és segítőkészek voltak, kaptunk térképet is a városhoz, és betehettük a bőröndünket egy szekrénybe a recepción, hogy ne kelljen cipelni. (Amúgy ahogy észrevételeztük, Lisszabonban többen beszélnek angolul mint Spanyolországban. Nem hiába Európa egyik legélhetőbb városnak nevezték ki.) A szállás egyébként egy hostel volt, de inkább egy 3 csillagos hotelnek tűnt. Bár csak 4 emelettel, és nem túl sok szobával, de szépen berendezett volt és tiszta. A recepción svédasztalos reggelit is lehetett kérni 5€/ nap/személy, így 2 reggel ott ettünk. A svédasztalon nem volt olyan nagy választék, de finom volt; Croissant, péksütik, kávé automata, felvágottak, és a híres portugál sütemény, a Pastel de Belém várta a vendégeket.

Amíg vártunk, hogy elfoglaljuk a szobát, mászkáltunk egy kicsit a városban, ebédeltünk egyet, így eltelt szép lassan az idő. De még mindig csak 2 óra volt. Gondoltunk teszünk egy próbát és megpróbálunk becsekkolni. Szerencsénk volt, addigra már kitakarítottak, így elfoglalhattuk a szobánkat. Az ágyakat összetolták ahogy a foglaláskor kértük, mert nincs francia ágyuk. Kényelmes volt. Csendes szobát kértünk, így az utolsó, 4. emeleten miénk volt az utolsó szoba. Tényleg csendes volt, habár az erkélyünk az utcára nézett, egyáltalán nem volt zaj. A szobában nem volt túl sok minden; ágy, egy szekrény, szemeteskuka, tükör, egy asztal és tv, bár ez pont elég volt nekünk, hiszen úgyis csak aludni jártunk haza, egész nap mászkáltunk.
A fürdőszoba közös használatú volt. A miénken kívül 2 szoba volt még, így 3 szobára volt egy fürdő zuhannyal, wc-vel, mosdóval és zárható ajtóval. Minden nap takarították, ahogy a szobákat is, így semmi panaszunk nem volt, mindenki ügyelt a tisztaságra, és egy fiú társaságon kívül akik csak egy éjszakát töltöttek ott, mindenki csendes volt. A környéken volt gyros-os, különböző éttermek,  kínai, ahol lehetett kapni rágcsától kezdve tusfürdőn át mindent, szerintem a turisták mekkája ez, ha valakinek bármire szüksége van ott megveheti. 🙂 A center kb 15 perc sétával elérhető volt. Lisbon híres romantikus, dombos-lejtős kis utcáiról, vigyázni is kell néha mert a járda olyan keskeny, hogy ha nem figyel az ember simán egy autó alá eshet. Ezt még nehezíti a macskakő. Mindenhol. Nem túlzok, kb sehol nem találtunk normális járdát. (Tűsarkúban ne jöjjön senki ide!) 😀 Nem is értem az itteni emberek hogy tudnak állandóan így közlekedni, egy idő után fárasztó tud lenni a séta a köveken.
Délután miután beköltöztünk a szobánkba, aludtunk egy kicsit, hiába, az éjszakai buszozás után ránk fért a pihenés. Este aztán tettünk egy sétát a környéken, és egy jó gyrossal + Netfix-el az ágyban zártuk a napot.


Második nap:

Lisboa- a belváros felfedezése

Ez a nap a város felfedezéséé volt. A centerben kerestünk egy hangulatos helyet ahol megreggeliztünk. Én sonkás-sajtos croissant kértem eper shake-el, a párom szendvicset narancslével. Őszinte leszek, ez volt életem legrosszabb shakeje. Semmi íze nem volt, inkább a vizes tejre hasonlított. Megkértem a páromat, hogy kóstolja meg ő is, hogy nem én vagyok-e finnyás (általában nem, mindent megeszek és szeretek kísérletezni az ételekkel), de ez egyszerűen borzalmas volt. Se nem édes, se nem tejes, se nem epres, semmilyen. Nem tudom, hogy csak abban a kis étteremben csinálták ilyen rosszul vagy itt Lisszabonban ilyen a hagyományos  recept, de nem rendeltem többet…6€ ezért a reggeliért pénzkidobás volt.

(A szörnyű eper shake. Jól néz ki de az íze…! 🙁 )

De legalább a látvány szép volt a Tejo folyóra és gyönyörű napos idő volt. Bár a kabát még mindig kellett mert itt hűvös szél fújt. Ezután eltekeregtünk a Santa Justa lifthez, ahonnan felérve gyönyörű kilátás tárult elénk… Csak a szél ne fújt volna úgy, még kabátban is szétfagytunk. Fent volt egy híd ahova lehetett szerelem lakatot tenni, és mi is készültünk egy kis lakattal mielőtt elindultunk. Bele karcoltuk a monogramunkat és rátettük mi is…juj de romantikus! 🙂 Mindig is ki akartam próbálni, reméljük amit szimbolizál, sokáig tart majd… 🙂

Az első kép a lakatocska, a második-harmadik a Convento do Carmo katedrális romjai és kapuja, a negyediken a kilátás a felvonó tetejéről.

Kilátás a  Tejo folyóra

Ezután tettünk egy hatalmas sétát a folyó part mellett a Praca de Comércio-tól (ahol akkor kézműves piac is volt gyönyörű kézzel készített tárgyakkal, úgymint ékszerek, dekorációk ruhák, stb.), majdnem a piros híd kezdetéig (25 de Abril Bridge, azaz Április 25-e híd). Tökre hasonlít a San Francisco hídra Amerikában, így viccből én mindig így neveztem az utunk alatt. 🙂

Eden Teatro Hotel, mellette Rossio tér szoborral, harmadik képen egy kis utcácska, mellette pedig a Rossio vasútállomás, ahonnan mi is mentünk Sintrába.

Gyalogtúránkon a látvány nagyon szép volt, a távolban a piros híd, mellettünk a folyó, víz illat, pár férfi a víz mellett a köveken állva próbál horgászni, és rákászok a kövek közül szedik össze a kisebb élőlényeket. Mellettünk egy hatalmas luxusóceánjáró halad el, nagy hullámokat verve. Az egyik kikötő mellett 2 idős férfi épített valamit, így odamentünk közelebbről is megnézni. Köveket egymásra téve formáltak figurákat, izgalmas volt nézni ahogy rakták egymásra és mindenki feszülten figyelte, hogy le ne boruljanak.

A kőszobrok

A híres villamosok, szökőkút a Rossio téren, Sé katedrális, és útban a Rua Augusta felé.

Az idő nagyon szeles volt, még kabátban is, de a nap melegített egy kicsit. Rengeteget sétáltunk, aztán délután 4 körül kerestünk egy éttermet ahova betérhetünk ebédelni, de végül McDonalds lett belőle. 😀 Ott aztán eltöltöttünk vagy 2 órát, megpihentünk, vicces youtube videókat néztünk és indultunk tovább. Hosszú volt az út hazafelé hiszen nagyon messze eljöttünk, így estefelé értünk haza, azt hiszem talán 6 óra lehetett. A szobából már nem mozdultunk ki az egész napi séta után, jól esett a pihenés.

Séta a folyó mellett, villamos a Paco do Comércio téren


Harmadik nap:

Oceanário de Lisboa

A következő úticél az Ócenáriumhoz vezetett. Metróval mentünk, kb 30 perc volt az út. Nagyon vártam hiszen azt írják, hogy az egyik legnagyobb európában.

Többféle rája faj megtalálható itt, de az én egyik kedvencem a hatalmas polip volt!

Tényleg hatalmas területen vannak az állatok, különböző fajta pingvinekkel,halakkal, rájákkal és sok más élőlénnyel, köztük vidrával(!!!) amit most láttam először élőben! Hihetetlen cukik, ahogy egymásba kapaszkodva alszanak mint a természet filmekben… 🙂

Az a csikóhal szerű élőlény fogalmam sincs mi volt, életemben nem láttam még ennél furább de lenyűgöző teremtményt…Mintha mesefigurák lennének egy sellős könyvben vagy ilyesmi! 🙂

Nagyon nagy élmény volt látni a vidrákat, főleg, hogy két nagyobbacska kölyök is volt a két szülővel. Annyira édesek voltak! Ezután késő délután 4-5 körül találtunk egy Pizza Hut-ot, így egyértelmű volt, hogy oda megyünk ebédelni! (Vagy inkább “est-ebédelni”, mostanában mindig később eszem, hozzá kell szokni az itteni és a spanyol szokáshoz, hogy 14.00 előtt kb. senki nem ebédel. De a reggelit is később fogyasztják, így azért nem hal éhen az ember. 🙂 Persze a vacsora is tolódik így, és 18.00 helyett 20-21.00 körül eszünk. Amivel vigyázni kell, mert így könnyen jöhetnek fel a kilók, mondanom sem kell, engem sem kímélt a késői evés… )

Az Ócenárium mellett, és a Pizza Hut-i ebéd; fokhagymás meleg szendvics és a pizzák

Ezer éve nem ettem amióta Budapesten megritkult ezen éttermek száma, pedig a legfincsibb vastag tésztájú a Pizza Hut-é! Így nagyon megörültünk neki, Madridban sem nagyon találni sajna. A finom pizzázás után sétáltunk még a környéken, rengeteg park és szobor volt amit megcsodáltunk. Kicsit szürke volt az idő de a kedvünket nem vette el a városnézéstől. Este szinte beestünk az ágyba a mozgalmas nap után. 🙂

Katt ide a 2. részért