Travels

Peru 6. rész [Az inkák nyomában]

Ebben a posztban az Inka Birodalom fővárosában, Cuzco-ban és környékén (kecsuául Qosqo, de spanyolul Cusco-nak írják,) szerzett élményeinkről írok, hiszen rengeteg izgalmas helyre eljutottunk innen, nagyon jó a város elhelyezkedése, minden könnyen és gyorsan megközelíthető busszal.

Láttuk az inkák laboratóriumait, meglátogattuk a leghíresebb inka romokat, megismerkedtünk a perui népviselettel, és hogy hogyan készítik azt, tengeri sót vásároltunk egy hegyoldalban lévő sólepárló helyen, és még rengeteg más kalandban volt részünk! Ez a pár nap volt perui utunk legizgalmasabb része szerintem, mielőtt elértük volna Machu Picchut. (Machu Picchu élménybeszámoló a következő posztban.) 🙂

Az odaút

Limából Cuzco-ba repülővel könnyen és gyorsan eljutottunk, röpke másfél óra volt az út a Latam járatával. Mi 120$-ért vettük a retúr jegyet pár nappal az utazás előtt, de ha valaki jóval előbb tervez, akkor olyan 70-90$ körüli jegyet is kifoghat oda-vissza. Bookingon foglaltunk szállást Cuscoban 6 napra, ennyi idő pont tökéletes volt, hogy mindent megnézzünk ami érdekelt minket. Jegyirodában vásároltunk egy nagy A/5-ös méretű jegyet ami majdnem mindenhova bejárást biztosított nekünk, és kényelmes buszokkal utaztunk mindennap kirándulni idegenvezetővel.

Cuzco-ról, az inkák egykori fővárosáról tudni kell, hogy az első napokban fejfájásra, hegyi betegségre lehet számítani, mivel 3399 méter magasan fekszik (magasabban mint a Machu Picchu, ami “csak” 2430 m!). Nem mindenki lesz rosszul, de ha esetleg megtapasztaljuk a magaslati betegség tüneteit, az aszpirinon kívül koka teát érdemes rá inni, hiszen az inkák is ezt itták, hogy enyhítsék az esetlegesen fellépő tüneteket. Illetve az első egy-két napban érdemes csak a városban körülnézni, kis sétákat tenni, nem megterhelni a szervezetet rögtön egy nagy túrával. (Nekem nagy szerencsére nem lépett fel a hegyi betegség, csak éreztem, hogy nehezebben veszem a levegőt, nincs annyi oxigén, de egy pár nap múlva hozzá lehet szokni. A párom családja viszont rosszabbul járt, nekik erős fejfájásuk volt az első két napban.)


 

Egy kis töri

Cusco a Tahuantinsuyo Birodalom fővárosa volt; az inkák birodalma, amely Ecuadortól Chiléig és Argentínáig nyúlt, s becsült népessége 10 millió volt, ami a spanyol invázió után 1533-ban kevesebb, mint egyharmadára csökkent.

Érdekesség, hogy Cuzcot az inkák puma alakban építették meg, hiszen ez az egyik ősi szimbólumuk, és Sacsayhuaman a puma feje. Cuzco hivatalos zászlója szivárvány színű, nem összetévesztendő a homoszexuálisok zászlójával.

Cusco elitjei évtizedek óta megpróbálták javítani a város inka természetét, megpróbálva megszüntetni a város spanyol nyomait. Ez azt eredményezte, hogy a „Cuzco” szót (Z-vel) 1976-ban betiltották. 1993-ban azonban a „Qosqo” quechua szót vezették be, de néhány év elteltével a „Cusco” szó visszatért. A kecsua”Qosqo” szó egy őshonos szóból származik, ami azt jelenti: “az univerzum központja” vagy “a világ köldöke”. Tehát Cusco egy rituális központ, egy szent város, ahol lámákat és más felajánlásokat áldoztak fel a birodalom legfontosabb istenségeinek javára.

Az Inka Birodalom legnagyobb kiterjedésekor magába foglalta a mai Ecuador, Peru, Kolumbia, Bolívia, Argentina és Chile legtöbb részét. Az inkák királyukat a „Nap gyermekének” nevezték. Birodalmuk egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak a 13. és a 16. század között, amit a 15. században 1 millió 140 ezer négyzetkilométeren volt 10 millió ember hazája. Az inkák úgy hitték, hogy az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése, ezért szükség van az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartására.


Cusco belvárosa

1. Koka levél tea, 2. Cuzco éjjel, 3. Egy alpakával, egy kecskével és egy báránnyal <3, 4. Cusco belvárosa, és végül 5. Thomas Brodie-Sangster-rel futottunk össze miután visszatértünk egy túrából!! 😀

Rengeteg piac, szuvenír shop, és két spanyol templom is megtalálható Cuzco szívében, és sok turista innen indul neki a Machu Picchunak az Inka Ösvényen (Inca Trail), ami lehet 1, 3, 5 vagy többnapos is, attól függően, hogyan tervezzük meg az odajutást; csak gyalog, vagy busszal, illetve vonattal. (Sok honlapon lehet foglalni időpontot a választott túrára, illetve a helyszínen is gyorsan lehet találni programokat.) De persze a Machun kívül rengeteg más érdekes látnivaló is van a környéken. Misztikus romok, emlékhelyek, oltárok, erődök. Így most sorra veszem azokat a látványosságokat amiket mindenképpen érdemes meglátogatni, ha egyszer peruban, azon belül is Cuzco-ban járunk. 🙂

 

1.  San Pedro Market Cuzco-ban

Mindössze 8 perc sétára található a Plaza de Armastól, és séta közben összefuthatunk egyre több népi viseletben járó kecsuával, és az út szélén szárított gyümölcsöt, magokat, dióféléket áruló idős asszonyokkal. A piacon érdemes megkóstolni amit a helyiek esznek, finom friss gyümölcsturmixokat, leveseket. Habár ami engem nagyon meglepett, hogy a helyiek akár reggel 9 órakor is képesek levessel és nagy fogásokkal, sült hússal indítani a napot! Kávét sajnos ne is remélj, itt nem szokás. Mikor végre találtunk egy étkezdét a piacon ahol ki volt írva a cappuchino, megörültem, rendeltem egyet, de sajnos rá kellett jönnöm… a fura barna löttyben úszó por állagú valami még távolról sem hasonlít se kavéra, se cappuchinora. (Sajnos ez nem csak Cuscora igaz, szinte egész peruban igazi kihívás volt jó kávét találni. Limában volt egy hónap alatt kétszer szerencsénk, egyszer egy plázában ahol volt egy Starbucks (halleluja! :D), és egy péksütis-tortás helyen ahol még kávékülönlegességek is voltak. Cuscóban szintén van Starbucks, ott létünk alatt majdnem minden nap ott reggeliztünk, hiszen minden olcsóbb mint az európai Starbucksokban!. :D) Habár Peru híres a pörkölt kávéjáról, úgy vettem észre, hogy inkább exportálják, mert a helyiek nem nagyon isszák, inkább a turmixokat, gyümölcsléket, egyszerűen nem fontos nekik. Egyébként a perui kávé erős nagyon, úgy isszák mint amerikában, tej nélkül, tejszínhab nélkül, csak vizes kavét cukorral. A jobb helyeken már lehet találni finom kávét, ahol sok a turista, de általában nem ez  jellemző. (Mondanom se kell egy hónap után mikor visszajöttünk, hogy vetettem rá magam itt Madridban a kávézókra!!) 😀

Mercado San Pedro

Szóval maga a piac hatalmas, rengeteg dolog megtalálható. Ahogy belépsz szinte minden érzéked felerősödik. A színek, az illatok, a hangok elárasztanak. Van egy terület ahol szuveníreket, mágneseket, dekorációkat, perui kézi szövésű takarókat, terítőket, népi készítésű dolgokat lehet vásárolni, van ahol gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, perui csokoládét, édességeket, disznóhúst, csirkehúst lehet kapni, és van az étkezdés rész ahol minden megtalálható a turmixtól kezdve a levesen át mindenféle főtt és sült ételig. El lehet tölteni órákat itt, és érdemes is körülnézni. Mi is vettünk pár szuvenírt. Hűtőmágneseket, Machu Picchus dekorációt, és kristály nyakláncot. Minden eladónál más árak vannak, érdemes rákérdezni és alkudozni is.


2. Santo Domingo és Coricancha

Qorikancha (kecsuául) templom nagyon fontos volt az inkáknak, akkoriban falait arany és ezüst borította, de a spanyolok később lerombolták a templomot, a nemesfémeket elhordták, beolvasztották, és rengeteg követ is elvittek amiket más épületek építéséhez használtak fel, hiszen könnyebb volt innen felhasználni, mint a hegyekről lehozni.  Az alapjaira  a Santo Domingo templomot húzták fel. Az 1650-es földrengésben a templom összeomlott, viszont az inkák által épített alapok szinte sértetlenül vészelték át a katasztrófát, mivel ők pontosan tudták, hogyan kell olyan jól építkezni, hogy egy földrengés ne döntse romba az épületeiket. Ezért is maradt meg rengeteg erőd és emlékhely szép állapotban. Ide a belépő 15/sol volt, ami kb 3-4€-nak felel meg.


3. Maras

Maras egy település az Inkák Szent Völgyében (Sacred Valley), 40 km-re északra Cuscotól. A város jól ismert a hegyoldalban lépcsőzetesen elrendezett sólepárlókról. Körülbelül ötezer kicsi, nagyjából 5 m²-es, szögletes, sós vizű mesterséges tavacska helyezkedik el szorosan egymás mellett lépcsőzetesen. A tavacskákba szivárgó sós vízből az erős napsütés hatására elpárolog a víz, és kikristályosodik a só. Egy hónap után a sóréteg vastagsága akár a 10cm-t is elérheti, ekkor szokták betakarítani. A közeli ajándékboltban lehetőség van különböző nagyságú/keménységű sót vásárolni, mi egy csomag rózsaszín nagyszemű sót vettünk amit étel ízesítésre lehet felhasználni, és egy kis csomag fürdősót.


4. Moray

Moray egy régészeti lelőhely Peruban, mintegy 50 kilométerre található északnyugatra Cuzcotól. Úgy tartják, hogy Moray az inkák mezőgazdasági kutatás színhelye volt, mint egy mezőgazdasági laboratórium, ahol kísérleteztek az élelmiszer termesztéssel. Mélységük, kialakításuk és tájolásuk a szél és a nap tekintetében akár 15 ° C-os hőmérséklet különbséget is eredményezhet a felső és az alsó szintek között, így mikroklímák jöttek létre. Talajminták kimutatták, hogy különböző régiókból származó földet is felhasználtak, így kísérleteztek a termesztéssel a nap, a szél, a föld és a hőmérséklet segítségével. Többféle magot és növényt neveltek a teraszosított területeken, különböző magasságokban, amelynek legmélyebb része 30 m. A teraszokat komplett és öntözőrendszer kötötte össze, így kb. 250 különböző zöldség és gabonaféle termesztésére volt lehetőségük. Nem meglepő tehát, hogy perunak kb. 2000 különböző fajta burgonyája van! 🙂 Viszont sajnos az utóbbi években a sok esőzés miatt kezdenek tönkremenni a teraszok, így próbálják lassítani a rongálódást és fa cölöpökkel támasztották ki pár helyen a falakat. Így még érdemes mielőbb meglátogatni ezt a csodálatos helyet mielőtt végleg tönkremegy…

Az első terasz

A második és harmadik terasz

A negyedik terasz a kép bal alsó sarka


5. Sacsayhuaman

Sacsayhuaman-ről rengeteget tudnék írni, de most csak a legfontosabbakat említeném, már így is nagyon hosszúra sikeredett ez a poszt. 😀

Saksaywaman-nak is írják, vagy a vicces kedvben lévők Sexy Woman-nek hiszen hasonlóan kell kiejteni. 🙂 Ez egy templom-erőd komplexum Cuzco északi szélén. Úgy tartják, hogy  a Pre-Inca időben (Inkák előtti időkben) a Killke kultúra rakta le az alapokat 1100 körül, és Pacha Cutec inka építette tovább.  Több mint 20.000 ember hordta a köveket több mint 20 km-ről, ami irdatlannak tűnik, hiszen egyes kövek elérik az 50 tonnás súlyt, és egyes sarokkövek a 300 tonnát is. Így csak találgatni lehet, hogyan mozgatták őket és hogyan építették meg az erődöt, amely 3000 hektáron terül el. Formára vágott kövei között nincsen habarcs, hanem mindenféle kötőanyag nélkül illesztették egymáshoz a kőtömböket olyan precizitással, hogy egy késpengét sem lehet betuszkolni a kövek közé. Úgy tűnik már csak 40%-a maradt meg az erődnek régi formájából. ( A spanyolok később innen is elhordták a köveket, hogy saját épületeikhez használják fel, ám végül azok összedőltek a földrengések során, nem úgy mint ez az erőd ami még a mai napig áll.) A déli oldalt kb. 400 méter hosszú csiszolt fal határolja, a keleti és nyugati területeket más falak és platformok jellemzik. 

Az erőd rendelkezik szent épületekkel, tornyokkal, raktárakkal, utakkal és öntözőrendszerrel, így nem meglepően az alakja és elrendezése hasonlít más szent inka helyekhez, mint pl. a Machu Picchuhoz.  A 18 méter magas falakat cik-cakk alakban fektették le, így kereszttűzben hatásosabban tudták bevédeni az erődöt a behatolóktól.

1983-tól Cusco és Sacsuayhuaman az UNESCO világörökség része lett.


6. Qenko

Qenqo (kecsuául, cikcakkot jelent) ami egy nagy mészkőszikla, (amelybe cikcakkos járatokat vájtak) valószínűleg vallási szertartások helyszíne volt, ezen a helyen történt a mumifikálás és egyben áldozati hely is volt. Az egyik járatban egy nagy oltár is található.


7. Puka Pukara

A vörös erődnek is nevezik, mert napnyugtakor vöröses színeket öltenek a kövek. Katonai romok helyszíne, mely fontos szerepet töltött be az Inka Birodalom védelmében. Valószínűleg Pachacutec uralkodása alatt épült.


8. Tambomachay

Egy forrás köré épített emlékhely, ami vízvezetékekből, csatornából és vízesésből áll. 3 teraszon át folyik a víz a dombból. Funkciója a mai napig bizonytalan, katonai előőrsként szolgálhatott. Napjainkban az itteni vízből készítik a környék egyik legfinomabb sörét.


9. Chincheros

A történészek azt mondják, hogy Inca Túpac Yupanqui uralkodó Chinchero-ban lakott, valamikor az 1480-as években. Elrendelte a fürdők és templomok építését, ahol ma a város van.  Azt mondják, hogy az uralkodót itt mérgezte meg szeretője. Úgy vélik, hogy ez volt a nyaralóhelye Túpacnak, ahová rendszeresen visszavonult relaxálni.

Ezek után ellátogattunk egy piacra, ahol mindenféle kézműves dolgot lehetett vásárolni, és fotózkodni is lehetett egy lámával és egy alpakával. 🙂

Cholo a láma és Inti az alpaka 🙂 <3

A kis kitérő után folytattuk utunkat egy helyre, ahol a perui asszonyok nagy gonddal saját kezűleg készítik a szőtteseket. Szuper volt nézni, hogyan készül a láma vagy alpaka szőrből a rengeteg asztalterítő, takaró! A szőrt természetes módon befestik és gombolyagokat csinálnak belőlük, amiből aztán elkészítik az anyagokat.

A festéshez növényeket, zöldséget, lilakukoricát, magvakat használnak. Kifőzik forró vízben a láma-vagy alpaka szőrt a színezékkel, így átveszi a színét. Utána tincsekre szedik szét és gombolyagokat formálnak belőlük. Érdekesség, hogy a piros színt fehér bogarak/élősködők szétdörzsölésével érik el, amik kaktuszon élnek!


10.Pisaq

Pisac legjobban Inca Pisac nevű romjairól ismert, amely a domb tetején fekszik a völgy bejáratánál. A romokat a gerinc mentén négy csoportra osztják. Az inkák itt is építettek mezőgazdasági teraszokat a meredek domboldalon, amelyek ma is használatban vannak. Úgy hozták létre a teraszokat, hogy gazdagabb felszíni talajt hoztak az alsóbb területekről. A teraszok lehetővé tették a többlet élelmiszerek előállítását, mint amennyit általában 11 000 láb magasságban lehetett volna elérni. Ismeretlen, mikor épült Inca Pisac, de mivel nem találtak Pre-Incára utaló jeleket, valószínűleg 1440 után épülhetett. Francisco Pizarro és a spanyol hódítók elpusztították Inca Písacot az 1530-as évek elején, így  a várost újjáépítették az 1570-es években.


11. Twelve angled stone

A tizenkét szögletű kő a Hatun Rumiyoc néven ismert fal része, amely az érsek palotájának külső részét képezi, de régen egy  inka palota kőfalának része volt. Régészeti lelet és nemzeti örökség tárgyaként tartják számon.

A tizenkét szögű kő finomra csiszolt diorit sziklák képződéséből áll ami a perfekcionista inka építészet példája. A blokk a Peru nemzet kulturális örökségének minősül, és az Inka ismereteinek nagyszerű példája az építés fejlődésében. Vannak más kövek hasonló formával Peruban,( mint pl. a fentebb említett Sacsayhuaman) de a tizenkét szögű kő a leghíresebb.

“12 angled stone” azaz a 12 szögű kő

Ez alatt a pár nap alatt rengeteg érdekes és misztikus helyre eljutottunk, nagyon jó élmény volt és mindenkinek ajánlom a meglátogatását, ha egyszer Peruban jár! Nekem most egy kislánykori álmom vált valóra, mindig is oda voltam a misztikus inka, maya, azték történelemért. Szinte éreztem a rejtély és a misztikusság vibrálását a falakból, a kövekből, meg azt a leírhatatlan érzést ami körülvett, hogy élőben láthatom több ezer év elmúlt korait… És most, hogy láthattam ezeket a csodálatos helyeket, a gyerekkori énem ugrál örömében… 🙂

Az előző Peru részhez << katt ide >>